Utolsó hangos dal megjelent:2004 aranylemez lett CD 1 ákos : A kezdet előtt A kezdet előtt Nincs föld, se ég Nem dönti semmi A hit hitelét, De a bűnök Már rólad álmodnak rég. A kezdet előtt Nincs hang, se csend, Áll még az Idő, Teljes a rend, De a vágyak Már az emberre várnak. A kezdet előtt Nincs éj, se fény, Se ok, se cél, Se serény erény, De az árnyék Csak egyetlen jelre vár még. A hatalmas törvény Még nem zakatol, Mindenhol összhang És béke honol Már csak hét nap, Lesz itt éden és pokol. Elsőnek épül A föld és az ég Aztán ragyogó fény És hűs sötétség Este és reggel Égbolt és tenger. Gyümölcsök, füvek, Csillagzatok, Madarak, halak, Vadállatok Hatodszor kel fel, Mire a Napba bámul egy ember. Ha kertedben így jó, Mondd, miért kell a kígyó? Mondd, miért kell, hogy az asszony Tiltott fádról almát szakasszon? Miért kell, hogy megverd az embert? Káin miért ölje Ábelt? Víznek özöne miért zúdul? Miért vesznek oda annyian rútul? Zavart nyelvek és megannyi csapás Égő áldozat, új messiás, Ezrek néznek kérdőn az égre A kezdetnek mikor lesz vége? ákos : Alig hitted Zajlik a sok kis játszma, Mindenki őrülten játsza Azt, hogy 'szeret vagy nem szeret', Vagy hogy mennyiért éri meg. De ha voltál néha egy kicsit is boldog, Hát ne szégyelld a szerencséd, Hisz' alig hitted Hogy ez is eljöhet még... És hazudnak megfontoltan, Behízelgő modorban, Éppen ugyanúgy ahogy régen, 'Érd be a kicsivel szépen!', De mégsem fárad belé a szíved, Aki megöl azt is ölelnéd, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még... Alig hitted Hogy egyszer ez is eljöhet még, Feletted is felragyoghat az ég! Nemcsak a küzdelem Vagy az ünnep lehet szép, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még... Annyi mindenről álmodtál, De idegen ágyakban ébredtél, Kevés volt amit megtudtál, Mert alig hitted, ha értettél... Alig hitted Hogy egyszer ez is eljöhet még, Feletted is felragyoghat az ég! Nemcsak a küzdelem Vagy az ünnep lehet szép, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még, Alig hitted Hogy ez is eljöhet még... Annyi mindenről álmodtál, De idegen ágyakban ébredtél, Kevés volt amit megtudtál, Mert alig hitted, ha értettél... ákos : Indiántánc Tűzből jöttem erre a Földre, Lángok formálták testemet. És a tűz ölel majd magához örökre, De addig mindvégig itt leszek. Krétajeleket rajzolok a kőre, Kiadnám minden bánatom, De jeleimet az eső mossa el, Jutalmam hiába várhatom. Ez egy indiántánc és én elhiszem, Hogy benned is ég az a láng. Legyen közös a bánat, közös a bűn, És közös a feloldozás! Felemás tavaszt szült ez a tél, A szerelem nélküli hónapok. Visszavágynak a mennybe most A földre pottyant angyalok. Keserű szavak íze a számban, Csak a jövő édes, ami nem jön el. Én maradok az, aki mindig is voltam, Egy indián, aki énekel. Mert ez egy indiántánc és én elhiszem, Hogy benned is ég az a láng. Legyen közös a bánat, közös a bűn, És közös a feloldozás! Én tűz vagyok, akkor is, ha nem hiszed, Hát égj velem, vagy ég veled, Reszketve öleld az életed! Mert ez egy indiántánc és én elhiszem, Hogy benned is ég az a láng. Legyen közös a bánat, közös a bűn, És közös a feloldozás! ákos : Új törvény Elképzeltem, Hogy jelkép lettem Egy jelkép nélküli korban, És azt álmodtam, Hogy úgy ébredtem, Mint aki nem tudja Hol van. Ó, ez nem lehet igaz Emberek, Milyen jó, hogy csak álom Mert ha egyszer Tényleg felébredek Biztos, hogy másképp csinálom. Új lesz a törvény A régi lesz Az új törvény Az égi lesz Az új törvény A régi lesz Az új törvény. Ezen a bolygón az élet Csak fogyaszt és éget A szemetet szórja szét Bármerre nézek, Csak villódzó képek És gyönyörű hulladék. Olyan relatív minden Támpont meg nincsen A rút is annyira szép, A reklám a főnök, Meg a sorozathősök, Már nem lehet messze a vég. Új lesz a törvény A régi lesz Az új törvény Az égi lesz Az új törvény A régi lesz Az új törvény. Egyszer minden összedől, És kezdi majd újra a semmiből Egyszer minden a porba hull A terhektől végleg megszabadul. Új lesz a törvény A régi lesz Az új törvény Az égi lesz Az új törvény A régi lesz Az új törvény. Új lesz a törvény! ákos : Gondolnék rád Folyton folyik a kampány, Zúdul mindenfelől, Jelszó jelszó hátán. A szavakat hazugok rágják, És várják, hogy majd összedőlnek Az ezredéves bástyák. Ha van még valami tiszta Ezen az elveszett világon, Azt máshol nem találom, Csak a lányom szemében látom. De miért ne gondolnék rád? Miért ne gondolnék rád ezután? Mondd, miért ne gondolnék rád? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz? Nem is kérded, merre visznek, Merre szédítenek, Akik semmiben sem hisznek. Mást se hallasz tőlük, Csak hogy mennyire jó lesz neked, Aztán mentik majd a bőrük. Ha volt értelme annak, Hogy mindeddig kibírtad, A legszebb versed úgyis A fiad szívébe írtad. Hát miért is gondolnék rád? Miért is gondolnék rád ezután? Mondd, miért is gondolnék rád? Hogy hol jársz, Hogy mit csinálsz? Egy asszony szép szavára Szelídebb ember leszek. A gondot hagyom másra. Engem munka vár a kertben, Amíg egy fát ültetek. A harc alábbhagy bennem. De nem felejtek semmit, És kezdeném is újra, Neved szép betűit Ámor homlokomra írta. Hát miért ne gondolnék rád? Miért ne gondolnék rád ezután? Mondd, miért ne gondolnék rád? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz? Miért ne gondolnék rád? Miért ne gondolnék rád ezután? Miért ne gondolnék rád ? Hogy hol jársz? Hogy mit csinálsz?

ákos : Ikon

Tiszta fény
Ébressz fel,
És adj nekem új erőt
Még egyszer.

Az arcod egy ikon,
A hangod egy dal,
A tested titkos talizmán,
És én viszlek magammal.

Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.

Örök hajnal vagy,
Más nem érdekel,
Csak olyan jelent hozol,
Amilyet a világ megérdemel.

Itt bűn és erény
Csak képregény,
Tegyél rendet bennem
Te mindig új remény!

Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.

Te kőkemény
Ősi költemény!
Segíts megmaradnom,
Te igazi, tiszta fény!

Ikon
Felragyog újra a napom,
Ikon,
Hinnék benned vakon,
Ikon,
Kegyetlen-szép vagy,
Ikon,
Ikon.

ákos : Dúdolni halkan

Jéghideg ágyban ébredek, tudod,
Fény mossa az éjszaka ráncait,
Tudom és érzem, hogy merre jársz,
Hiába hiszed, hogy nem vagy itt.

Most sokáig nem látlak, tudod,
Pedig nem vehetem le rólad a szemem,
Lepedőm markolja sóhajod:
Csak Te mondod így ki a nevem.

Az illatodban ülve várok egész nap,
Hogy szádban hozd el éltető vizemet,
Itt vagy velem, ahogy írom ezt a sort,
Ahogy szemedhez ér, én ott vagyok Veled!
(Én ott vagyok Veled!)

Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!

Álom-szakadék mélye vár,
Onnan is visszahív egy szó,
Dalt szül a súlyos félhomály,
Érzem, hogy sírni volna most jó.

Reszket a föld, ha hozzám ér,
Egy-egy békés gondolat,
Amit nekem küldesz el,
Amiben magad is benne vagy�
(Benne vagy...)

Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!
Többet nem tudok,
Csak Neked dúdolni halkan,
Néznek a csillagok,
Bennem most is béke van!

Többet nem tudok...
Néznek a csillagok...
Többet nem tudok...
Csak Neked dúdolni halkan!

ákos : Conquistador

A fehér hódító,
A rabló a partra lép,
Azonnal istennek hiszi
Őt a balga szolganép
De ő se tudja tán,
Hogy rabolni, ölni jött,
És csak üszkös romot hagy maga után,
Amikor végleg elköszön.

A feszület és a kard
Hogy mélyen a szívekbe mard,
Conquistador
Conquistador
A feszület és a kard a fegyvered,
Hogy mélyen a szívekbe mard a hitedet,
Conquistador
Conquistador

Csak csalogat és hiteget
Rablott vagyonod is kinevet
Mert soha nem voltál szabad
Az aranynak rabszolgája vagy
És hiába támogat
Véres harcodban szörnyű had
De végül maradsz majd egymagad
Mennyit ér így az aranyad?

A feszület és a kard
Hogy mélyen a szívekbe mard,
Conquistador
Conquistador
A feszület és a kard a fegyvered,
Hogy mélyen a szívekbe mard a hitedet,
Conquistador
Conquistador

ákos : Végre

Végre
Most hogy végre látlak,
Van kire gondolnom,
Végre
És ha meg nem is kívánlak,
Azért lesz kiről álmodnom,
Eszembe jutsz
És elénekellek,
Szóvá teszlek,
Újjáteremtelek,
Csak engedd meg.

Végre
Meríts erőt a szóból,
Ami hozzád beszél,
Végre
A szemed tüzének hódol
A vers, ami miattad él,
Így lettél múzsa,
Így köt majd gúzsba
Egyetlen dallam,
Hogy végre szabad legyél,
Hogy többé ne félj,
Hogy többé ne félj.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

Végre
Egy kérdésre vár csak a válasz,
A titkod hadd legyek én
Végre
Ha a boldogtalanság fáraszt,
Talán jóvátehetném
Bizonytalan
És egyszerű szándék,
Maga a játék
Az igazi ajándék
Csak ne dobd el még
Csak ne dobd el még.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

ákos : Az utolsó hangos dal

Itt mindenki vendég
És a házigazda fizet
Te idd csak a borát
És prédikáld a vizet

De tanuld meg szépen
Hogy gyűlölni tilos
Akkor is ha van,
Aki minden szennyből kimos

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Az idő lejár
A világ megáll
Hogy hited mit ér
Arról bírád ítél

Ha bűnöktől roskadó
Ágyadba fekszel
Ha gyúlékony tervekkel
Ébredsz fel reggel

Magadtól minden forró
Gondolatot űzz el
És ha jót akarsz magadnak
Hát ne játssz a tűzzel

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Ha minden pecsét felszakad
Elsötétül majd a Nap
De lesz aki semmitől sem fél
Lesz aki örvend ünnepel
Hogy a Megszabadító így jön el
És a remény újra él

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

ákos : Ne fájjon többé

Az angyalok városa
Mostanra démonok otthona,
És a 7köznapok tüzén, látod
Porig ég a remény.
És szerelmünk palotáját lassan
Földig lerombolják a gépek,
Véget vetnek a csendnek,
A zenének hadat üzennek.

Magammal betakarlak,
Sebeim mosolyognak,
A vérem íze számban,
De ha most is elhibáztam...

Akkor
Gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy.
Én gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy!

Az a fegyver
A homlokomra csókol,
Ha már elegem lett a jóból,
Ha a véráldozat sem volt elég,
A világ elől nincs menedék.
És ez a pillanat
Ellök vagy elfogad?
Kívánjam vagy elkerüljem
Olcsó halálomat?

Magammal betakarlak,
Sebeim mosolyognak,
Én megjelöltelek,
De ha nem értetted meg...

Akkor
Gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy.
Én gyilkos zenét írok
És kiöllek magamból
Hogy ne fájjon többé
Ami vagy!
Ne fájjon többé
Ami vagy!
Ne fájjon többé...
Ne fájjon többé!!!

ákos : Virrasztó

Hagyd a szavakat,
így védd az igazad,
Aki fecseg, az úgy marad,
Hallgatni boldogabb.
Hogyha nem teszed,
Magadra zárod a ketreced,
A szívedet el ne add,
Örömöd hallgatag.

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

Tested menedék,
De hogy oltalmazz, nem elég,
A selyem és a méz
Vagy ha a kéz ölelni kész
Vágyad hatalom,
De legyél a vígaszom
Jutalmam, vagyonom,
Rész helyett egész.

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

Hagyd a szavakat...
Tested menedék...
Vágyad hatalom...

Végtelen ébrenlét,
Velem hallgass még,
Velem virrassz át
Minden éjszakát.
Örök készenlét,
Csak hallgass velem még,
Velem virassz át
Minden éjszakát.

ákos : A bosszú népe

A bosszú népe
Úgy tenne jégre,
Hogy ne is vedd észre,
Hogy elpusztít

A lélek üressége,
A mérce kettőssége,
Egy bosszúálló isten
Torzult tükörképe
E szorgos nép, ha perbe fog,
Téged elevenen tűzre dob,
A harag réme, a béke vége,
Tombol a bosszú népe.

A bosszú népe
Úgy tenne jégre,
Hogy ne is vedd észre,
Hogy elpusztít

Ne szabadkozz: Te szabad vagy,
A hatalmad magadnak akartad,
Hát szabad-e hagynod, hogy fúrja-tépje
Hazádat folyton a bosszú népe?
Félnek tőled, rettegnek,
És inkább elevenen esznek meg,
Csak nehogy el tudd mondani végre,
Hogyan gyűlöl a bosszú népe.

A bosszú népe
Úgy tenne jégre,
Hogy ne is vedd észre,
Hogy elpusztít

A gyűlölet rabja
Majd kiforgatja
Minden szavamat és átkoz
Mert aki brancsoknak tagja,
Az ukázba kapja,
Hogy üssön, ha nem tartozol a párthoz.

A bosszú népe
Úgy tenne jégre,
Hogy ne is vedd észre,
Hogy elpusztít

Dúdold ezt a dalt,
És aki gyűlöl majd érte,
Az lesz a bosszú népe!

ákos : Minden egyszerű dalban

Te életet adtál
Fának, virágnak, szónak;
Benned az öröklött öröklét
Harangjai szólnak.

Mosolyom mögé néztél,
És bánatot láttál;
Benned magamra leltem,
Én a tiéd vagyok, mert rám találtál.

Hiszen benne élsz Te
Minden egyszerű dalban,
Hiszen velem vagy,
Mint egy oltalmazó,
Mindenható dallam.

Most is téged hívlak,
Bár hidegnek látszom,
Magamat feszítve hídnak,
A halállal játszom.

Vírus-város, törvény-örvény,
Az ösztön a börtönöm,
De az áhítat lassan átitat,
S hogy itt lehetek, most megköszönöm.

Hiszen benne élsz Te
Minden egyszerű dalban,
Hiszen velem vagy,
Mint egy oltalmazó,
Mindenható dallam.

(Olyan, mint egy tündöklő angyal...)

Tükröt tartasz az égnek,
Szabad vagy,
Nincsen kitől félned,
Csak magad vagy.

Hiszen benne élsz Te
Minden egyszerű dalban,
Hiszen velem vagy,
Mint egy oltalmazó,
Mindenható dallam

ákos : Egyetlen Egy

Testem-lelkem befejezetlen,
De sorsomra mégis kész vagyok,
Valaki még ma elárul engem,
Akinek dicsőség, ha elbuktatott.

Asztalomnál ülnek tizenketten,
Fogy a kenyér, a bor, száll az illatos füst,
Egyikük lesz az, aki elárul engem,
Zsebét húzza a harminc ezüst.

Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél.
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él.

Sorsomat hosszan tollba mondja,
Keresztet rajzol homlokomra,
Ha én sem értem, Te nem értheted,
Hogy kiből lesz az Egyetlen Egy.

Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél.
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él.
Annyi úton
Elindulhat az ember,
Mind egyre megy,
Mert jó válasz
Csak egy van,
Egyetlen Egy.
CD 2

ákos : Gyönyörű madár

Már nem akarom tudni,
Hogy ki csinált ipart a zenéből,
Már nem akarom tudni,
Hogy miben hisz,
Aki a hitért öl.

Mert én láttam a Halált,
Szép arca volt,
A házába hívott engem
És meghajolt,
Aztán legyintett csak
És felnevetett,
Mikor azt feleltem,
Hogy még nem nem nem nem
Nem mehetek.

És nevetséges voltam,
És kiszolgáltatott.

Aztán dalolni kezdett
Az a gyönyörű madár az ablakomnál...
Az a gyönyörű madár az ablakomnál...
Az a gyönyörű madár az ablakomnál...

ákos : Test

A lelkedben hiszel,
De a testedben élsz,
A lelkedhez menekülsz,
Ha a testedtől félsz.

(Test)
Megrémülsz tőle,
Ha sajog vagy kér,
De nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test,
A test,
Mikor a test a testhez ér.

A test a testhez ér,
Ó, sajog és kér,
A test a testhez ér.

Benned is minden éjjel
Háború dúl,
Fájdalmad kimondhatatlan,
Lelkeden a tested az úr.

(Test)
Megrémülsz tőle,
Mikor a tested megkísért,
De nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test a testhez ér.

A test a testhez ér,
Tested megkísért,
A test a testhez ér.

Akárhová nézel,
Halálos béke van,
Gyilkol a csönd
Minden pillanatban.

(Test)
Megrémülsz tőle,
Talán túl vörös a vér?
Pedig nem adnád oda semmiért
Az érzést,
Mikor a test a testhez ér.

A test a testhez ér
Túl vörös a vér,
A test a testhez ér.
Sajog és kér,
A test a testhez ér,
Tested megkísért,
A test a testhez ér,
Sajog és kér,
A test a testhez ér,
Sajog és kér.

ákos : Majom a ketrecben

Van olyan, aki nyugodt, hallgatag,
Jól kezelhető, néma rab,
De akad olyan, aki megvadul,
Ha börtönéből nem szabadul.

Megy a műsor,
Nézed az életem,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem merem,
Majom a ketrecben,
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

Döntened kell, mi a fontosabb,
Megnyisd, vagy őrizd önmagad
Csak félig él, aki nem szabad,
A rabok szíve megszakad.

Megy a műsor,
Nézed az életem,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem merem,
Majom a ketrecben,
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

Csak bámul és etet
A könnyeken nevet,
Ő arctalan lehet,
Ő gyűlölve szeret.

Annak akarsz látni,
Ami nem vagyok,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem hagyod,
Majom a ketrecben
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

ákos : Hello

Hello, hello, újra itt vagyok,
Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.
Tudom, tudom, nem láttál rég,
Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hiszen minden bűnöm megbocsátható...

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

ákos : Ölelj meg újra/Jóslat

Ha karomba zárlak
Téged
A szabadság ölel,
A világ csak rángat
Engem
A karod ringat el.

Ha mézedbe olvadok,
Nem tudom, hol vagyok,
Minden dolgom várhat,
Lehet a neved
Öröm vagy bánat,
Én otthon vagyok nálad.

Ölelj meg újra
Ölelj meg ugyanúgy
Még egyszer
Csak az a múltad,
Amire velem együtt
Emlékszel (Emlékszel)

Ha fáradtan ébredsz,
Nekem
Ugyanannyira tetszel
Nem a szépség szobra vagy,
Hanem
Egy igazi ember.

Éjek és nappalok,
Ördögök, angyalok,
Minden elmúlik egyszer
Rövid az élet
Ha gyorsítva éled,
Hát hosszabbítsd meg egy perccel.

Ölelj meg újra
Ölelj meg ugyanúgy
Még egyszer
Csak az a múltad,
Amire velem együtt
Emlékszel. (Emlékszel)

Sejtek, de tudni akarok
Vágyom az ismeretlent
Tudni mindent, amit még nem tudok
Várom, hívom a jóslatot
A jövő jelét te küldd el, szavadra hallgatok

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Lehet, bár nem történt meg még
Hogy áltatom magam, és elhiszem
Hogy minden, ami volt csak semmiség
De végül, úgyis meghallom hangodat
Veled idézem, egyszerre látom a jelent, a jövőt, a múltamat

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Viszlek, egyre mélyebbre viszlek magmmal
Intsél búcsút a lemaradóknak
Hisz velünk az idő, és halhatatlan dal

Aki téged hallott, az többé már nem hall meg mást
Aki téged ismer, az benned látja a folytatást
Aki a jóslatból él, az tudja, hogy a végtelen mit rejt
Aki nem fogad el téged, az mindent elfelejt

Induljon a banzáj

Egy tenyérnyi hely sincsen szabadon
Huszadik századi jelek a falakon
A fiúk, a lányok most összejöttek
Hanyagok és jólöltözöttek
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induljon a banzáj
Essen szét a ház
legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Nyugati a zene, de keletre tart
És nem állja útját se tenger, se part
Persze nem biztos, hogy jót tesz neked,
Ha kiszolgálják az izlésedet

Refr.(3*): Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz

Egyszerre dzsungel egyszerre sivatag
A múltad beszédes a jövôd hallgatag
Egyszerre sivatag egyszerre dzsungel
Jövôd még nincsen a múltad már nem kell
Refr.: Hát induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz
Induljon a banzáj
Essen szét a ház
Legyen úrrá rajtunk az aktuális láz.

Valami véget ér

Forró betonon hasalok
Távoli hang csak a gyász
Lassan lüktet egy ér
Fellobog halkan a láz
Sima tenyér a hátamhoz ér
Oh Csak játszik a szél
Tudom már messze vagy rég
Bennem minden halk szavad él

Refr.: Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj...

Ahogy fölém nô az éj
Álmodni nem hagy a vágy
Ha becsukom fáradt szemem
Tekinteted az arcomba vág
Szemed tüzénél megvakulok
De lassan újra feljön a Nap
Nélküled semmi vagyok

Refr.: Halott virágok illatát nyögik a fák
És megrázkódik a táj
Valami véget ért, valami fáj......

Elmondatott

Egymásra nônek a percek
Zajlik a törlénelem
Fogyó idôm így fordul ellenem
Fiatal színű homlokomon
Árkokat rajzol a Hold
Hol a kegyelem, ami minden bűn alól felold?

Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békélni meg

Végtelen erô szorít
Sejtem a sorsomat
Az elmúláshoz elég egy mozdulat

Homokból épült arcom
A tenger mossa majd el
Kérdéseimre senki nem felel

Sietni kéne testvér
Szeretni, lenni, élni
A halállal nem békélni meg

Refr.: Álnokul hallgat a dal
Üresen kong most a szó
Elmondatott minden
Ami elmondható

Szeress
Reszkess
Keress új reményt

Bújj el
Hallgass
Lásd meg újra a fényt

Veszíts
Válassz
Minden út egy helyre visz

Vakulj
Égj el
Valaki csak benned hisz

Refr.

Gyűrött a tegnapi ágy
Szárazon ég a torok
Gyöngyként gurulnak szét a verssorok

Hinnem kell a Jóban
Mert csábít mindig a Rossz
De házamban soha nem volt vendég a Gonosz

Kihalt minden

Letépték szárnyaimat
Testem-lelkem a földön maradt
Anyagból vagyok, azt hazudták
De a titkok titkát ôk se tudták
Utoljára lesz most tavasz
Reszket a gyáva, hallgat a ravasz
Utoljára nézz az égre
Eljött, itt van: meghalsz végre!

Letépték szárnyaidat
Tested is, lelked is földhözragadt
Anyagból vagy, igen azt hazudták
De a titkok titkát ôk se tudták

Utoljára vetnek a vetôk
Mert utoljára arattak az aratók
És reszket a ravasz
Utoljára lesz most tavasz

Refr.: Ne kérdezz kedves, nincs már mit
Akit kerestél, már nem lakik itt
Mert kihalt minden, zene se szól
Nincs Beethoven, nincs rock'n'roll

Égszakadás, hangrobbanás
Itt van a jövô, nincs több dobás
Szörnyű tudni, hogy itt a vége
Üzenetünket írjuk az égre

Nem lesz itt már ember régen
Mégis megjelöl mindent a szégyen
És ha eljön néhány idegen
A Föld csak hallgat, majd dermedt-hidegen

Refr.: Ne kérdezz kedves, nincs már mit
Akit keresnél, már nem lakik itt
Mert kihalt minden, zene se szól
Nincs Beethoven, nincs rock'n'roll

ákos : Keresem az utam

Látod, nincs mit mondanom,
A napot, az órát sem tudom,
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.

Most nem ontom bátran, okosan a szót,
A falon át hallom csak a rádiót
Ha erre jársz, engem itt találsz.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akar,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

És az a rádió úgy zokog,
Mintha szerelmet vallana
Most nekem szól a legbutább dala.

Mert ugyanúgy hívlak most is,
Szánalmas hogy mindent elhiszek,
Hogy mennyire örülnék Neked.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akar,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akar,
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

Tudod, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven.

Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akar
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

Ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akar
Akinek engem küldött,
Akit nekem szánt az ég.

A magas ég...
A magas ég...

ákos : Mindenki táncol

Valaki jött, aki biztosan tudta
És bizalmasan a fülekbe súgta,
Hogy megváltozott minden,
Nincsen többé Isten,
És lehet gyorsabban élni,
Nem kell az ördögtől se félni!

A város így mulat,
Jó a hangulat,
Senki sem áldozat,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!

Mielőtt végképp' elnémult volna,
A hírnök még azt is bevallotta,
Hogy lehetünk újra gépek,
Sugaras erőtől szépek,
Hiszen minden gátlást levetkezik
Aki a jövendővel szeretkezik!

A város így mulat,
Jó a hangulat,
Senki sem áldozat,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!

Sorsod vagy démonod,
Táncolj és megtudod,
Mindenki feldobott,
Mindenki táncol!
Járják szűntelen,
Hatalmas bálterem,
Mindenki bűntelen,
Mindenki táncol!

ákos : Esőkirály

Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még,
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdöm, Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz Esőkirály.

Ha nincsen semmi szép abban, amit vársz,
Ha annak sem örülsz, hogy hazatalálsz,
Ha az éjnek ércfalát fényszóró fúrja át,
És dobol a négy kerék, mind azt súgja: menni még.
Ha túl sok szennyet látsz, és megtisztulni vágysz,
Elmossa bánatod az Esőkirály.

Esőkirály, hatalmad vára áll,
Felhőd alatt táncolok, Esőkirály.
Fölém borul, úgy tornyosul,
Felnézek rád jámborul,
Könnyeidben fürdetsz, Esőkirály.
Ó, Esőkirály!!!

ákos : Élj a mában

Tudod, ilyen az újmódi rendszer,
Ebben a korban hős a gengszter,
És az éjjel is nappal,
Az élet nagy torta habbal,
De az íze savanyú,
A sorsod üres és iszonyú.
Itt zenék szólnak és fegyverek,
Itt mindenki mindig más lehet,
A fiúk is lányok, az áldás is átok,
De nem tűnik fel senkinek,
És aki elvágja a torkodat,
Az lesz a hírekben az áldozat.

Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában.

A tévét nézed, de ő is néz Téged,
Ha az adás végetér, aznap Neked is véged,
Nem élsz kétszer,
De meghalsz újra meg újra
Fogyasztói sorsodat
Egy reklámember írja
Nekem jöhet a bor, nem kell a por,
Se a láb, amely eltipor,
Se a hálás utókor,
Műemlék, márványszobor
De látni szeretném, hogy hogyan kapsz észbe,
Amikor késő lesz a megrendülésre.

Már nem az, ami volt,
Én elhagyom e kort,
Várnak egy szebb világban
Már nem az, ami volt,
Most elhagyom e kort,
De Te csak élj a mában.

ákos : Ilyenek voltunk

Előtted nem titok,
Hogy nem voltunk angyalok.
És úgy mintha nem fájna semmi kín,
Táncoltunk az öröm romjain.
És néha éber reggeleken
Tudtuk, hogy vár ránk a szerelem.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Nem féltünk semmitől,
Bár száz tervünk összedőlt.
Mi mégis észrevétlenül
Tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül,
De néha éber alkonyokon
Tudtuk, hogy vár ránk a nyugalom.

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

Ilyenek voltunk, emlékezz ránk,
Ilyenek voltunk, emlékezz, emlékezz ránk!

Ilyenek voltunk, vadak és jók,
Bűnösök közt is ártatlanok.
Ilyenek voltunk, és marad egy jel,
Amit itt hagyunk, ha indulni kell.

ákos : Táncolj a tűzön át

Minden erőm elhagyott
És vele minden ősi hang,
Fejem fölött zúgott a lélekharang.

Azt hittem, minden elveszett,
De fellobbant a Fény,
Tüze tiszta és kemény,
Mint maga a remény.

És a lángok templomából
Egy hang kiszólt,
És fel nem tett kérdésemre
Így válaszolt:

Táncolj a tűzön át,
Táncolj a tűzön át,
Nincs baj, ami fáj,
Nincs gond, ami bánt,
Csak táncolj a Tűzön át,
És megtisztít a Fény,
És a Fénynek szent tüzén
Majd elég a Rossz
És minden gonosz,
Csak táncolj a tűzön át.

Azóta újra élhetek,
És a kétely nincs velem,
De vajon mikor fordul
Megint ellenem?

Ha mégegyszer megtalál,
Nem lesz bennem félelem,
Halálon vett életem
Egyetlen lapra felteszem.

Neked, soha el nem felejtem,
Hogy kimondasz dolgokat helyettem,
Te vagy a hang, Te vagy a Fény,
Melyben újjászülettem.

Táncolj a tűzön át,
Táncolj a tűzön át,
Nincs baj, ami fáj,
Nincs gond, ami bánt,
Csak táncolj a Tűzön át,
És megtisztít a Fény,
És a Fénynek szent tüzén
Majd elég a Rossz
És minden gonosz,
Csak táncolj a tűzön át.

Adjon Isten

Adjon Isten jó éjszakát
Küldje hozzám szent angyalát
Bátorítsa szívük álmát
Adjon Isten jó éjszakát