Művész lélek vagyok ahogy az összes vers író testvérem. A versek bolondja vagyok a versek szerelmese. Ezért születtem erre a Földre hogy verset írjak. Azt hiszem ehhez értek a legjobban ez az életem Mindenkinek van egy Földi lelki testvére nekem ez Ákos.
Nem tudatosan választottam csak lángra gyúlt bennem hogy a lelki testvérek vagyunk. Valahogy úgy könnyebb írni hogy tudjuk van hoznák hasonló nem vagyunk egyedül. A létezésünkben nem vagyunk egyedül mert van Isten ki nekünk add hozzánk hasonló embereket. S ha van valaki az égben s ha nincs akkor köszönöm az ismeretlen semminek hogy itt van nekem Ákos és hogy ti is itt vagytok nekem és hogy én is itt lehetek
Puszi minden vers író testvéremnek.
S egy hatalmas puszi Ákos lelkének is hogy még sokáig írjon nekünk és énekeljen
Nem tudom hol találtalak meg
De fényt hoztál az életembe
Ösztön lényként éltem
Hajszoltam a vad vágyakat
S jöttél te s minden megváltozott
Fény vagy sötét szobám falán
Lehullt rólam az átok
S éreztem szabad vagyok
Hisz felébresztettél önző én Világomból
Dalaidban magamra ismertem
Hisz téged kerestelek
Untam már az üresfejű sztárokat
Maradandóbbat kerestem mint egy hideg csillag
S benned mindet megtaláltam amit kerestem
Fehér Sólyom vagy e beteg magyar léleknek
Gyógyítsd meg minket kérlek
Hogy újra tudjunk szeretni másokat
ahogy te szeretsz minket
Pécsi szívek
Elmereng a szemem
A városban most éjszaka van
Kézzel érinthető a csönd
Csak fiatalok bóklásznak a szúk utcán
Még hallom ahogy nevetve elvonulnak
de hamar köddé vállnak
Gondolataim más felé kalandoznak
A testem itt van de a lelkem máshova vágyik
Nem akar láncokat szárnyalni akar
A hideg szél arcomat fúja
Össze húzom magam a kabátomba bújok
Fázok de nem a testem fázik
A lelkem az mi megfagy
Hidegek a szívek és érzéktelenek
Hideg szívek közölt élek s minden
csak álarc minden hamis
Az utcán koldus gyerek kéreget
Ruhája alól kilátszanak a bordái
Hiába kér nem kap
Az emberek elfordítják tekintetüket
Nem akarják látni a valóságot
Hidegek a pécsi szívek
Megfagyok oly ridegek
Felvidék csillaga
Kaszás Attila emlékére
Felvidék csillaga porba hullt
Ezer dalt és verset énekelt
Dobbanva állt meg a szíve
Semmit se vitt a hosszú útra
Mindent itt hagyott barátokat és a családot
Felvidék csillaga porba hullt
Ahogy jött úgy ment el
Csendesen és szelíden merült álomba
Az ég adta az ég vette el
Fenn békére lelt a harca ott véget ért
Felvidék csillaga porba hullt
S Felvidékre mély gyász borult
Nem kondulnak a harangok
A csend hódol így tiszteleg
Felvidék csillaga előtt
Felvidék csillaga porba hullt
Most mindent itt hagyót
Nem húzta le semmi
Tudom ez így volt s mindig így lesz
Isten legszebb csillagai hamar visszatérnek Istenhez
Felvidék csillaga porba hullt
A halál dala most öt hívta
Neki szolt ez a dal
A halál hívta hát mennie kellet
A Földről az égbe a legszebb út
Felvidék csillaga porba hullt
Itt hagyta nekünk lelke egy darabját
Maradt a hangja az éneke és a szellemisége
Maradtak a felvételek róla
Féltve őrzött kincsünk ezek mind
Felvidék csillaga porba hullt
És még egy halál mi újra össze tör
És még egy elvesztett lélek
És még egy lélek ennyi hát a halál
És még egy nap mi nélküle múlik el
Felvidék csillaga porba hullt
Fel támadásáról álmodunk
Még egy kereszt És még egy sír
Még egy könny mi a porba hullt
Arcodon könnyet látsz ez a fájdalmad súlya
Felvidék csillaga porba hullt
Fénytelen szemén örök az álom
A fáradt teste így köszönt el
Itt lenn nem vagyunk boldogok
Hányszor vártuk hogy szabadok legyünk
Felvidék csillaga porba hullt
Nézz le ránk az égnek egy felhőjéről
S mond el nekünk jobb neked ott
Mond el nekünk te ott fenn boldogabb vagy
S mond el nekünk, te ott fenn minket vársz
Felvidék csillaga porba hullt
Mindig jó barát volt de igaz testvérként távozott
Az életben a legnehezebb dolog elengedni őt
Végig nézni ahogy elmegy
S könnyes szívvel mosolyogva engedni el
Felvidék csillaga porba hullt
Mikor a halálból születik egy élet
Mikor sötétben látod az arcát
Mikor arcában látod az arcod
Akkor tudod Ö is ember volt
Felvidék csillaga porba hullt
Mikor a földre világra jött
Mikor keresztet rajzoltak a homlokára
Mikor a sorsát a párkák megírták
Akkor tudtuk egy csillagot küldtek a Földre
Felvidék csillaga porba hullt
Csillag volt egy csillagtalan égbolton
Fénysugár volt egy fekete ország lelkében
Az útja itt a Földön rövid volt
Rövid élet és hosszú harc ez volt az élete
Felvidék csillaga porba hullt
Könnybe borulnak most a szemek
A sír gödör magába fogadta öt
S a beálló csönd is neki tiszteleg
A sírja fölött egy elszakított nép gyászban áll
Felvidék csillaga porba hullt
S nem fájt ennyire a halál
Mind ahogy most fáj nekünk
S nem volt ilyen fájdalmas a kin
Mint amilyent mos érzünk
Felvidék csillaga porba hullt
S a szívünkben a szerettet új lángra gyúlt
Letörtek a közöny vonási arcunkról
S le hullt rólunk a szeretetlenség átka
A halála szívünkbe hozta szeretettet
Felvidék csillaga porba hullt
S most én is óhajtom a halált
Hiába hívom, engem nem visz magával
Pedig én mennék és nem sírnék
Vele mennék ha felvidék csillaga újra éledne
Felvidék csillaga porba hullt
Ne, ne, ne mond hogy az Isten akarta így
Hogy ez volt megírva neki
Ne mond hogy többé vissza nem jön
Oda ahova ment vissza út nincs
Felvidék csillaga porba hullt
Megállítanám a halált
De a szívét a sír mélye bírja
Lenn van lenn a mélybe a fekete föld halom alatt
Vissza többé nem jön
Felvidék csillaga porba hullt
Érezni akarom égő lelkét
Szállni szállni vele a vele a fellegekbe
Érezni akarom a szíve tisztaságnak a tüzét
Melegedni kívánok szíve tisztaságában
Felvidék csillaga porba hullt
Nem tarthatta vissza semmi
Repülni hívta az ég
A fájdalom sebei begyógyulnak lassan
Egyszer találkozunk vele mi még
Felvidék csillaga porba hullt
Találkozunk vele mi még
Fenn az égben egy felhő ölelésében
Oda nem ér a halál hideg keze
Oda nem jut el a világ gonoszsága
Felvidék csillaga porba hullt
Hűvös esős éjszaka, sírodra dőlve sírok
Sirok mert fontos voltál számomra
Szívem fáj a halálod miatt
Szeretném tudni találkozunk mi még
Felvidék csillaga csillag ösvényre lépett
S most ott fenn őseink ölelésében figyel
Ott fenn az égi messzeségben
Ott mindenki ránk vigyáz
Őrzik a lelkekben megbújó reményt
Láttam a halált
Láttam a halált
A földre hulló levelekben
Ahogy hirdetik az elmúlást
Ahogy elvesztik fényüket
Ahogy elvesztik szépségüket
Láttam a halált
A temetők sírjain
A korhadt keresztek tövében,
generációk pihennek
Láttam a halált a háborús híradásokban
Ahogy nemzetek állnak fegyverbe
Ahogy az ártatlan népeket halomra ölik
egy jobb világ reményében
Láttam a halált
A kórházi ágyaknál
Ahogy fiatal és öreg egyaránt befejezi az életet
Körülöttük mindenki Sir s ö arcuk mégis nyugalmat sugároz
Láttam a halált
A közúti baleseteknél
Ahol egy pillanat életet vagy halált hozza el
Ahogy a halottakat hulla zsákba csomagolják
Láttam a halált
A gyászolok szemében
Ahogy a könnyük hull mikor a szív felfogja ez a vég
Sírnak hisz nem tudják kinek a jobb
aki elment vagy aki maradt
Láttam a halált
Az álmaim tengerén
Szép arca volt?
Én vele mennék de felnevettet
S közölte nem értem jött
S tova illant az ébredésben
Eljött hozzám ma a halál
Álom és a valóság keveredése
Eljött hozzám ma a halál
Éj volt és tombolt a vihar
Fölriad bennem száz és száz emlék
Szép képek rengeteg arc
Eljött hozzám ma a halál
Árnyéka vetőbőt a falon
Búcsúzni jöttek a bánatok a sok rossz perc
Eljött hozzám ma a halál
Csak nézet állt csendesen
Hallgatót a szél: Hát értem jött el
Ruháját rám terítette hát megyünk
Eljött hozzám ma a halál
Jó öreg barátom szerelmem
Kriptám ajtaja kitárult
S láttam azért még sajnál
Eljött hozzám ma a halál
Aztán tovább ment
Még nem értem jött
Csak mutatta hogy mi lesz
Magyarország szép hazám
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
A világ öt részre szagata
Széjjel szórja a magvait a világ öt tájára
S ha úgy hozza a sors
Vissza fogadja gyermekeit
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Gyermekeidet bántják
Az Örsök földjén magyar vér fóly
Európa nem hallod a magyarok szavát?
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Elvesztet szép hazám
Széjjel szórt testvéreim egyesüljetek
Széjjel szórt magyarok egyesüljetek
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Hunok országa ,magyarok földje
Gyűtjsd össze el szakított gyermekeidet
Egyesítsed hunok országát
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Te a világnak megtépázott gyermeke
Te Európának el taszított fia
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Árpád földjén idegen népek tanyáznak
Hunok országát idegen népek bitorolják
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Pénzért adták hunok országát
A turulmadarat szárba tiporták
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
A turulmadár már nem száll az égen
Idegen népek le lőtték
A turulmadár nem száll
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
A turulmadár sírja felet
Egy nép áll vérben
Elvesztet faluk felet már a nap sem ragyog
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Hunok országa , magyarok földje
Árpád országa, Árpád vére
Egyetlen hazám szép hazám
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Te egyetlen hazám
Mivé leszek nélküled
Ha te nem leszel
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Ha a világ üldöz te bujtatsz
Ha a világ bánt te védsz
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Te szülőföldem bölcsőm ringatója
Benned nőttem nevelkedtem
Testeddel védtél ha kelet
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Ha az élet elhagy sírom te leszel
A földed elrejt a mélybe
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Majd ha a halál jön értem
A földedben térek nyugalomra
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
Gyakran sírtam éjszakákon át
Mikor láttam testvér testvérét tagadja meg
Magyarország szép hazám
Nagy Magyarország
A szívemben tudom feltámad a magyar vér
S újra egyesül e négybe szabdalt bölcső