Mondj igent! –igenek és nemek a győri Ákos-koncertről
Ákos. Neve hallatán valamennyien egyre gondolunk, a karizmatikus popgurura.
Ákos, akinek neve már fogalommá vált a hazai zenei életben.
Költő, zenész ,filozófus, próféta egy személyben-minden ízében művész. Eredeti alakja minden idők magyar popzenéjének.
Lelkes alattvalóihoz tartozván, sokak nevében elmondhatom, hogy szinte velünk együtt ’nőtt fel’, serdült férfivá az elmúlt 16 év alatt. A bonanzás dacos-lázadó lelkű kisfiúból érett, kiforrott férfi, családapa lett. Zenéi és szövegei vele együtt érnek, mint a jó bor.
Győrben járt ismét, s mivel már jó ideje nem volt alkalmam ’találkozni’ vele, ezúttal ez kihagyhatatlan volt.
Kisebb késéssel, fanyar, amolyan ’ ákosos’ mosollyal érkezik.. Ugyanaz a kisfiús sárm bújkál mosolyában ma is, mint régen.
A hangulat fergeteges, a jó öreg közönség, mint ahogy az már megszokott-tombol. Feszülten várják, ezúttal mivel rukkol elő uralkodójuk. Már halljuk is az új albumról ismert dallamokat, pompás fényeffektekkel kísérve. Gépszabadság-ez a frenetikus korkritika, humorral fűszerezve, kellőképpen bemelegíti a kiéhezett tömeget. Majd átvált melankolikusba: Minden most kezdődik el…és valóban, el is kezdi a két órás őrületet ,a szám hatása leírhatatlan. És jönnek is a dalok szépen, sorban, régi és új ,gitárzúzós és lírai, pop-os és komoly mondanivalójú egyaránt .Az új album vitathatatlanul líraivá, elmélyültté sikerült, nagyon komoly tartalommal.
Igazi művészhez méltóan, sodró erővel át is adja nekünk az összeset, egytől egyig ,mindenki kielégülésére.
’Adj hitet’- kiáltja, s a tömeg eggyé válva követeli a hitet. Az őszi tájképre líraian nosztalgiázunk egyet ,a háttérben, a kivetítőn tájképeket nézegetve .Ákos úgy tűnik, megérezte már az elmúlást hogy semmi sem örök, s ez egyértelműen tükröződik is a dalban.
A címadó Még közelebb mágnesként vonzza az embereket még közelebb a színpadhoz, a fényhez, szinte igeként száll a levegőben a jelmondat: még közelebb,s szinte érzem, ahogy szív a fény magába. Majd igazi pop-os hangulatba ráz minket az Ennyi nem elég, ki-ki saját szerelmére gondolva..
Régebbi dallamok is felcsendülnek,a borzongatóan jó ’Alig hitted’alatt valóban alig hisszük, hogy eljöhet még az, amit vártunk..A jó öreg Ikonra ismét megindul a fejvesztés. Sosem lehet megunni.
Az előző albumról még mélyen él bennünk az Új törvény hatása, s szinte már agresszióba átmenő az a feeling, ami kitör az emberekből a dal során. A hatás, melyet Ákos kivált a tömegekből, hátborzongató.
A Lepkegyűjtő szinte könnyet csal a szemünkbe, Ákos megjegyzése szerint is ez az album ’lepkedvesebb’(: dala) Itt képeket láthatunk Ákos múltjából, gyerekkorából. Megható az őszintesége, ahogy mindezt megosztja velünk. Mindannyian saját életünkre, családunkra gondolunk itt egy pillanatra ,mely mélyen megindító.
Ákos nem rejti véka alá politikai irányultságát, nézeteit sem, melyeket mesteri módon a szavak mögé bújtatva fogalmaz meg. Dalainak titka ,hogy ezeket mindenki saját szája íze szerint értelmezheti.
Művészi szabadságával élve gondolatait, indulatait hol finoman, utalásszerűen, hol keményen, egyértelműen hozza tudomásunkra. Az aktuális helyzet és ezzel kapcsolatos érzelmei rendületlenül ott bújkálnak soraiban.
Megdöbbentő és sokkoló az élmény, melyet az Éjjel a városban alatt láthatunk .Kisfilm,összeollózva a tüntetések alatti rendőri túlkapásokról. A csápolók abbahagyják a csápolást, az ugrálók nem ugrálnak, s a tömeg mintha lefagyott volna, döbbenten áll. Majd füttyszó és fújolás ,jelszavak skandálása. Kell ez vagy sem? A show része, a dal tartozéka, vagy Ákos önkifejezése? Talán mindhárom. Tökéletes példa Ákos tömeg-manipuláló hatására, melyet ki pozitívan, ki negatívan értelmez. A megosztottság mindenesetre befúrta magát a koncerte is. A tömeg reagált, talán a cél is ez volt. De neki még ezt is elnézzük..Nézetek ide vagy oda, elaléltságomból már a következő dal rázott fel: Mindenki táncol .Ákos mindenesetre nem hagyta elfajulni a helyzetet, s mindenki táncolt is, feledve a borús perceket.
Eredetiségére és érzékenységére újabb kiváló példa a show vége felé alakított ’kiselőadása’, az 1956 című száma. Ákost mindig is érdekelte a történelem és a politika ,s az 50 éves évforduló kiváló alakalom volt arra, hogy megmutassa,hogyan mondja el dalban, amit érez.
Sötétség borul ránk ,majd elénk tárulnak autentikus képsorok 1956-ből,libabőrös élményt okozva. Ákos ,egy szál gyertyával zongoráján, tisztelettel és kegyelemmel adja át, ami a szívéből jön. ’Tiszta voltál, büszke vagy’ –énekli ,s a tömeg újra ’leül’ ,egész pontosan csak áll, ledermedve.
A körülöttem álló 15-16 évesek szemében is ott a rémület, a rácsodálkozás, azok szemében, akik történelemórán talán még csak az ókornál járnak, de szüleiktől már hallhattak ’56-ról.És most Ákostól is. Nevelő ,tanító, példaértékű a dal, ezért csak magas dicséret járhat.
Tényleg ritka dolog, hogy egy popzenész a 21.században történelmi eseményt dolgoz fel témaként, hát igen, ezt is csak Ákos tudja.
Mond Igent!- halljuk aztán, mely akár kampánynóta is lehetne. A politika beszivárgása ebbe az utolsó, tombolós-ugrálós dalba szintén nem titkolt. Persze, mindenki úgy érti, ahogy.
És a tömeg igent mondott ,igent Ákosra ,a koncertre, az estére, és mindenki kimondta a maga kis igenjét, ott legbelül, arra, amire igazán szerette volna.
Szijártó Panka |